Anonymus szerint Zolta fia Taksonynak kun felesége volt. (Ami valószínűleg keleti, kangár-besenyő, vagy volgai bolgár származást takarhatott.) A hagyomány két fiúgyermekük – Géza és öccse Mihály – nevét örökítette meg. De feltételezhető, hogy több gyermekük is volt. Ha jobban megvizsgáljuk az Árpád-ház származási anomáliáit, akkor találhatunk egy olyan változatot, amely több vitatott kérdésre is kielégítő választ adhatna. Tételezzük fel, hogy Koppány (962/64-997), ragadvány nevén Tar (vagy Szár) Szerénd (Zerind) volt a másik fiú, aki sohasem vette fel a kereszténységet. Feltételezésünkre a lengyel krónikákban találunk alapot, ahol „Thoxon”-nak három fiát nevesítik: "Geyzan, Mychlemum et caluum Ladislaum". /Kronika Węgiersko-Polska, De sancto rege Ladislao, p. 488./. A legidősebb fiú Géza (945-997) volt, akit öccsével (Bélával) együtt 972-ben kereszteltek meg. Géza az István, míg Béla a Mihály nevet kapta a keresztségben. A dunántúli helynevek igazolják a testvéri birtokok szomszédságát. Taksony halála után a legidősebb fiú, Géza lett a fejedelem. Első felesége az erdélyi Gyula lánya, Sarolt lett 967-ben, akitől született Vajk, a későbbi I. István király. Mihály (alias Béla) felesége a lengyel Adélaïde de Pologne, másnéven: Adelhaid von Beleknegina (950-997), Ziemovit lengyel herceg lánya lett, akitől két gyermek született: László és Vászoly. László örökölte nagybátyjának Szár ragadványnevét, mivel pogány rítus szerint élt. Koppány családjáról nincsenek információk. Mihály halálakor (978) sztyeppei szokásjog (levirátus) szerint Géza automatikusan Adelheid ura lett, és Sarolt halála után, 985-ben feleségül is veszi. Két leányuk ismert, akik 987-ben és 989-ben születtek. Egyik lánya, Ilona (egyes források szerint Gizella vagy Mária) Orseolo Ottó velencei dózse felesége, és a későbbi Péter király anyja, a másik pedig Aba Sámuel felesége lett.
Géza halálakor szeniorátus elve alapján az életben maradt harmadik testvért, Koppányt illette volna a fejedelmi cím, sőt – hasonlóan Gézához – automatikusan Adelheid férjének számított. Ezt azonban a megerősödött unoka öccs, István már nem engedte meg, és legyőzve Koppányt magához ragadta a hatalmat.
Hogy ki volt valójában I. istván anyja, Géza első, vagy második felesége – nem tudjuk! Születésének dátuma is vitatott. 969 és 980 között (Wikipédia) -- Kristó Gyula szerint -- 981 körül született. Érdekes, hogy Szent István életéről szóló legendák nem adnak felvilágosítást Vajk anyjának kilétéről.
István utóda a bevezetett primogenitura elve alapján Imre herceg lett volna, de a halál ebben megakadályozta. A szeniorátus szerint – Szár László halála miatt, annak öccsére –Vazulra (Vászolyra) szállt volna a korona. Viszont „Vászoly feslett életű volt s vétkei miatt István király őt a nyitrai várba záratta s ezen okból nem lehetett őt méltónak tartani a királyságra. Sokkal jobban pártolásra talált a királyi udvarban azon terv, hogy szent István király sógorának Urseolo Ottó velenczei herczegnek fia, Péter legyen István halála után a király. S hogy Vászoly herczeg testileg is alkalmatlan legyen a kormányzásra, elhatározták, hogy megvakíttatják és elküldötték a nyitrai várba Sebest, Budának fiát, a ki a hagyomány szerint a herczeg szemeit kiszúrta és füleibe ólmot öntetett”. (Az idézet Dr. Karácsony Imre történész, orientalista teológiai doktor, Szent László király élete című, Győrben, 1895-ben kiadott művéből való). István fiatal unokaöccsei: András, Béla és Levente, akik valószínűleg nem Vászoly, hanem Szár László gyermekei voltak, mivel István „Koppány-sarjaknak” tartotta őket, és nem bízott meg a hűségükben, életben maradhattak. (Lásd: Újházy Lászlónál: A magyar nemzet történelme. Középiskolák alsó osztályai számára. I. rész. Szent István Társulat, 1912. 29. l.). A három herceg közül Levente maradt hűséges ősei hitéhez, ezt bizonyítja, hogy halála után az utolsó pogány fejedelem, Taksony mellé temették.
