A magyarok őshazája

A magyarok őshazája

„A mi emberünk”

Szvatopluk státusza, rokonsági integrációja és identitása a 9. században

2026. január 26. - nakika

A 8–9. század fordulóján széthulló avar politikai struktúra elitjének tagjai különböző stratégiákat alkalmaztak az új hatalmi viszonyokhoz való alkalmazkodás során. A frank–morva politikai térség ebben a folyamatban kedvező integrációs közeget biztosított, ahol a puszta hűségesküvel szemben a…

Tovább

Konszenzus vagy narratíva?

Miről szól valójában a vita?

Bevezetés A kora középkor (6–9. század) európai történetét hagyományosan „népvándorlások” sorozataként írjuk le. Germánok, sztyeppei nomádok, szlávok és más népességek mozgásait többnyire gyors, lineáris és jól elkülöníthető migrációs események láncolataként ábrázolja a történeti narratíva. Az…

Tovább

Kétféle magyar, egy honfoglalás

Absztrakt A magyar etnogenezis és a honfoglalás hagyományos értelmezése jellemzően egységes, lineáris vándorlási folyamatként írja le a magyarság kialakulását. Jelen tanulmány ezzel szemben egy olyan szintetizáló modellt javasol, amely szerint a 8–10. század folyamán két, egymással párhuzamosan…

Tovább

Kelet- és Közép-Európa szerepe a magyar őstörténetben

A hunoktól a mongolokig

Bevezetés Kelet- és Közép-Európa története a késő antikvitástól a középkor derekáig nem egymást követő, élesen elkülöníthető „népvándorlások” sorozataként értelmezhető, hanem olyan hosszú távú politikai, katonai és kulturális integrációs folyamatként, amelyben a sztyeppei és az európai világ…

Tovább

Kontaktuszónák és magyar komponensek a korai Rusz térségében

A 9–10. század fordulójának kelet-európai térsége nem egynemű etnikai egységek mozaikjaként, hanem egymásra rétegződő, többnyelvű és funkcionálisan differenciált közösségek hálózataként értelmezhető. Ezt a képet jól tükrözik azok a régészeti–történeti térképi rekonstrukciók, amelyek a különböző…

Tovább
süti beállítások módosítása