A magyarok őshazája

A magyarok őshazája


Contact, Power, and Language:

Rethinking Ethnicity and Identity in the Early Medieval Carpathian Basin

2026. február 01. - nakika

Names, Kinship, and Cultural Affiliation  The study of personal names and kinship terminology offers valuable insight into the social dynamics and cultural affiliations of early medieval Central Europe. In particular, the name Svatopluk has traditionally been understood as a compound of Slavic…

Tovább

„A mi emberünk”

Szvatopluk státusza, rokonsági integrációja és identitása a 9. században

A 8–9. század fordulóján széthulló avar politikai struktúra elitjének tagjai különböző stratégiákat alkalmaztak az új hatalmi viszonyokhoz való alkalmazkodás során. A frank–morva politikai térség ebben a folyamatban kedvező integrációs közeget biztosított, ahol a puszta hűségesküvel szemben a…

Tovább

Konszenzus vagy narratíva?

Miről szól valójában a vita?

Bevezetés A kora középkor (6–9. század) európai történetét hagyományosan „népvándorlások” sorozataként írjuk le. Germánok, sztyeppei nomádok, szlávok és más népességek mozgásait többnyire gyors, lineáris és jól elkülöníthető migrációs események láncolataként ábrázolja a történeti narratíva. Az…

Tovább

Kétféle magyar, egy honfoglalás

Absztrakt A magyar etnogenezis és a honfoglalás hagyományos értelmezése jellemzően egységes, lineáris vándorlási folyamatként írja le a magyarság kialakulását. Jelen tanulmány ezzel szemben egy olyan szintetizáló modellt javasol, amely szerint a 8–10. század folyamán két, egymással párhuzamosan…

Tovább

Kelet- és Közép-Európa szerepe a magyar őstörténetben

A hunoktól a mongolokig

Bevezetés Kelet- és Közép-Európa története a késő antikvitástól a középkor derekáig nem egymást követő, élesen elkülöníthető „népvándorlások” sorozataként értelmezhető, hanem olyan hosszú távú politikai, katonai és kulturális integrációs folyamatként, amelyben a sztyeppei és az európai világ…

Tovább

Kontaktuszónák és magyar komponensek a korai Rusz térségében

A 9–10. század fordulójának kelet-európai térsége nem egynemű etnikai egységek mozaikjaként, hanem egymásra rétegződő, többnyelvű és funkcionálisan differenciált közösségek hálózataként értelmezhető. Ezt a képet jól tükrözik azok a régészeti–történeti térképi rekonstrukciók, amelyek a különböző…

Tovább

Módszertani párhuzamok és elméleti analógiák

Esszéimben több ponton olyan szerzők munkáira is hivatkozok, akik eltérő diszciplináris kontextusban, más empirikus tárgykör kapcsán fogalmazták meg következtetéseiket, és írásaikban sem a Sporadikus Nyelveredet Elmélet (SNE), sem az agenetikus nyelvrokonság terminológiája nem jelenik meg. E…

Tovább

A hiány mint bizonyíték

Az alábbi írásom egy alternatív értelmezése annak, hogy mit jelent a „magyar őstörténet” hiányos vagy negatív bizonyítékokkal alátámasztott része. A „hiány mint bizonyíték” a magyar korai történet értelmezésében A magyar őstörténeti kutatás hosszú időn keresztül az „őshaza-elméletek” igazolását…

Tovább

A szabir örökség és a földrajzi jelző értelmezése a DAI tükrében

Szavartoi Aszfaloi

Bevezetés A De Administrando Imperio (DAI) – VII. (Bíborbanszületett) Konstantin bizánci császár műve – kiemelkedő forrás a 10. századi kelet-európai és belső-ázsiai népek történetéhez. A magyarokra vonatkozó részben szereplő szavartoi aszfaloi név kifejtése mind a mai napig vitákat vált ki. A…

Tovább

A magyar nyelv kialakulása nyelvi kontaktusövezetekben

Alternatíva a genealógiai nyelveredet-elméletekkel szemben

Absztrakt A magyar nyelv eredetének kutatása hagyományosan a történeti-összehasonlító nyelvészet genealógiai modelljeire épül, amelyek egy közös ősnyelvből vezetik le a nyelveket. Ez a tanulmány egy alternatív keretben vizsgálja a magyar nyelv kialakulását: a „Sporadikus Nyelveredet Elmélet” (SNE)…

Tovább
süti beállítások módosítása