A nyelvcsere oka kulcskérdés, különösen akkor, ha összevetjük a korai bolgár és a honfoglalás kori magyar példát. A hagyományos értelmezés – Nikephorosz konstantinápolyi pátriárka és Theophanész Hitvalló nyomán – általában úgy tekinti, hogy Aszparuh bolgár kán vezetésével döntően türk nyelvű…

A keleti magyarokra vonatkozó középkori források értelmezésében régóta fennáll az a probléma, hogy a beszámolók nehezen illeszthetők egyetlen, jól körülhatárolható „őshaza”-modellbe. A jelenség különösen élesen jelenik meg Abu-Hámid al-Garnáti és Julianus barát adatainak összevetésekor. Míg Julianus…

Bevezetés A történeti nyelvészet klasszikus genealógiai modelljei – így az uráli nyelvcsalád finnugor és szamojéd ágra, majd a finnugoron belül az ugor és azon belül a magyar nyelv kialakulásának leírása – kétségtelenül hatékony eszközt jelentenek a nyelvi rokonság kimutatásában. A rendszeres…

A korai középkori eurázsiai sztyeppe történetében visszatérő jelenség, hogy a nagy nomád birodalmak viszonylag gyorsan jönnek létre, majd az uralkodó elit meggyengülése után hasonló gyorsasággal fel is bomlanak. A birodalmak szétesésének módját azonban jelentős mértékben meghatározta az a politikai…

Names, Kinship, and Cultural Affiliation  The study of personal names and kinship terminology offers valuable insight into the social dynamics and cultural affiliations of early medieval Central Europe. In particular, the name Svatopluk has traditionally been understood as a compound of Slavic…

A 8–9. század fordulóján széthulló avar politikai struktúra elitjének tagjai különböző stratégiákat alkalmaztak az új hatalmi viszonyokhoz való alkalmazkodás során. A frank–morva politikai térség ebben a folyamatban kedvező integrációs közeget biztosított, ahol a puszta hűségesküvel szemben a…

Bevezetés A kora középkor (6–9. század) európai történetét hagyományosan „népvándorlások” sorozataként írjuk le. Germánok, sztyeppei nomádok, szlávok és más népességek mozgásait többnyire gyors, lineáris és jól elkülöníthető migrációs események láncolataként ábrázolja a történeti narratíva. Az…

Absztrakt A magyar etnogenezis és a honfoglalás hagyományos értelmezése jellemzően egységes, lineáris vándorlási folyamatként írja le a magyarság kialakulását. Jelen tanulmány ezzel szemben egy olyan szintetizáló modellt javasol, amely szerint a 8–10. század folyamán két, egymással párhuzamosan…

Bevezetés Kelet- és Közép-Európa története a késő antikvitástól a középkor derekáig nem egymást követő, élesen elkülöníthető „népvándorlások” sorozataként értelmezhető, hanem olyan hosszú távú politikai, katonai és kulturális integrációs folyamatként, amelyben a sztyeppei és az európai világ…

A 9–10. század fordulójának kelet-európai térsége nem egynemű etnikai egységek mozaikjaként, hanem egymásra rétegződő, többnyelvű és funkcionálisan differenciált közösségek hálózataként értelmezhető. Ezt a képet jól tükrözik azok a régészeti–történeti térképi rekonstrukciók, amelyek a különböző…