A magyarok őshazája

A magyarok őshazája


Bolsije Tyigani, mint „köztes láncszem”

2024. november 30. - nakika

„A szubbotci jellegű leletanyagot hátrahagyó népesség itt-tartózkodása azonban ennél hosszabb idejű volt. A magyar jellegű leletkör egyidejű feltűnése a Fekete-tenger északi előterében és a Bolsije Tyigani-i (továbbiakban nálam: BT) temetőben ugyanis arra mutat, hogy a Bolsije Tyigani-i temetőt nem…

Tovább

A magyarok vándorlása az Uráltól Etelközbe

Kiegészített

Az igazi kettős honfoglalás elmélete szerint az Etelközben egyesült magyar törzsek egy része az Urál-Volga környékéről érkezett. Mivel jelen írásomban a nyugatra vonulásuk útvonalát taglalom, nincs jelentősége annak, hogy a kiindulási pont az un. északi, vagy déli őshaza volt-e. Ami lényeges az az…

Tovább

A finnugor származásunkról

Nyelvészeti elképzelés a legutóbbi genetikai és régészeti adatok tükrében

Felhasznált irodalom Dr. Török Tibor genetikus (SZTE Genetikai Tanszék) 2022-23-as előadásai, interjúi: A honfoglaló magyarok eredete a genetikai, nyelvészeti és régészeti adatok tükrében. 2023. (Video, Török, 2023) Mit árulnak el a genomelemzések a honfoglalók származásáról? 2022. dec. (Video,…

Tovább

Honfoglalás előzményeinek régészeti alátámasztása

Egy (majdnem) új rekonstrukciós változat

Szabó János írja: Történészként nyúltunk mindenekelőtt a történeti forrásokhoz, mert a régészethez nem konyítunk, és a nyelvészet sem annyira kézenfekvő terep. De az is látszott, hogy itt szükség van egy módszertani megújulásra – nem érdemes ugyanúgy kezelni a forrásokat, ahogyan elődeink tették.…

Tovább

A Dnyeszter-menti kurgánokról

Rövid összefoglaló az Ugor és türk magyarok című írásom alapján

„A fentiek szerint, én úgy gondolom, hogy a magyaroknak a 9. században nagyobb szerep jutott Kijev környékén, mint amit általában feltételeznek a történészek. A kazár fennhatóság ekkor, nyugat és észak felé elért az Al-Dunáig (bolgárok) a Keleti Kárpátokig (avarok), Przemysl környékéig (lengyelek),…

Tovább

A visszavágyás ereje

  A téma. amire a címben utaltam, közismert. De tudományos feldolgozásával még nem találkoztam. Főleg nem a népek őstörténetével kapcsolatban. Amire most kísérletet teszek, nem tudományos igényű, inkább szórakoztató, elgondolkodtató irodalom. Általánosan ismert a honvágy fogalma: „Családjától,…

Tovább

Genetika és a magyarság, 2022

Kis történeti összefoglaló

A tudományos és a mindennapi közélet is élénk figyelemmel kíséri az MKI és a Szegedi Tudományegyetem kutatóinak munkásságát, és az eredményeiket igyekszik mindenki felhasználni, értelmezni a maga módján. Miként lehetséges ez? Lehet kétféle történelmet írni egy (vagy több) objektív vizsgálatból,…

Tovább

Az igazi kettős honfoglalás – 2022-es szemmel

Egy MKI ismeretterjesztő TV műsor kapcsán

  Eltelt jópár év azóta, hogy a magyar honfoglalásról kialakítottam a saját elképzelésemet. Ezeket a bloggomon tettem közzé, illetve az internetes oldalakon esetenként szóvá tettem. A lényeget el lehet olvasni az alábbi linkek megnyitásával: Az igazi kettős honfoglalás  Kiegészített változat (I.)…

Tovább

„Kijött Szcítia földjéről…”

Ami nincs, azt ne keresd!

  „Az Úr megtestesülésének nyolcszáznyolcvannegyedik esztendejében, amint az év szerint jegyzett krónikákban írva vagyon, a hét fejedelmi személy, akit hétmagyarnak hívnak, kijött Szcítia földjéről nyugat felé. Közöttük kijött Álmos vezér, a Mágóg király nemzetségéből való Ügyek fia, jó emlékezetű…

Tovább

Fehérvárra vezető hadi út

Koppány birtokait adta András király a tihanyi kolostornak?

Az egyik legismertebb magyar nyelvemlékünk a Tihanyi Alapítólevél tartalmazza ezt a mondattöredéket, hogy:  „feheruuaru rea meneh hodu utu rea”.  Az eddig elfogadott álláspont szerint ez az út Székesfehérvár és a tolnai Kesztölc között húzódik. De ezt még senki nem bizonyította! Holub József és…

Tovább
süti beállítások módosítása