Esszéimben több ponton olyan szerzők munkáira is hivatkozok, akik eltérő diszciplináris kontextusban, más empirikus tárgykör kapcsán fogalmazták meg következtetéseiket, és írásaikban sem a Sporadikus Nyelveredet Elmélet (SNE), sem az agenetikus nyelvrokonság terminológiája nem jelenik meg. E…

Az alábbi írásom egy alternatív értelmezése annak, hogy mit jelent a „magyar őstörténet” hiányos vagy negatív bizonyítékokkal alátámasztott része. A „hiány mint bizonyíték” a magyar korai történet értelmezésében A magyar őstörténeti kutatás hosszú időn keresztül az „őshaza-elméletek” igazolását…

Bevezetés A De Administrando Imperio (DAI) – VII. (Bíborbanszületett) Konstantin bizánci császár műve – kiemelkedő forrás a 10. századi kelet-európai és belső-ázsiai népek történetéhez. A magyarokra vonatkozó részben szereplő szavartoi aszfaloi név kifejtése mind a mai napig vitákat vált ki. A…

Absztrakt A magyar nyelv eredetének kutatása hagyományosan a történeti-összehasonlító nyelvészet genealógiai modelljeire épül, amelyek egy közös ősnyelvből vezetik le a nyelveket. Ez a tanulmány egy alternatív keretben vizsgálja a magyar nyelv kialakulását: a „Sporadikus Nyelveredet Elmélet” (SNE)…

A 8-9. században a magyarok főbb csoportjai: KM-ben az avarok között Alduna-Dnyeper menti hátság (Türk magyarok) Dél-Urál nyugati előtere (Ugor magyarok) A folyamatos kapcsolattartási útvonalon (szaggatott vonal, az erdős sztyeppe északi határán) ideiglenesen bármelyik csoportból. Leágazások…

Ezt az írásomat az Academia.edu honlapon 2024-ben megjelent Levedi és a magyarok című, vitaindító tanulmány hatására készítettem. A tanulmányt Dr. Csikós Károly Miklós írta. „Ez a vitaanyag Levedi vajda és a magyarság kevéssé ismert 9. századi történetét foglalja össze. Minden részletében…

„A szubbotci jellegű leletanyagot hátrahagyó népesség itt-tartózkodása azonban ennél hosszabb idejű volt. A magyar jellegű leletkör egyidejű feltűnése a Fekete-tenger északi előterében és a Bolsije Tyigani-i (továbbiakban nálam: BT) temetőben ugyanis arra mutat, hogy a Bolsije Tyigani-i temetőt nem…

Az igazi kettős honfoglalás elmélete szerint az Etelközben egyesült magyar törzsek egy része az Urál-Volga környékéről érkezett. Mivel jelen írásomban a nyugatra vonulásuk útvonalát taglalom, nincs jelentősége annak, hogy a kiindulási pont az un. északi, vagy déli őshaza volt-e. Ami lényeges az az…

Ez az írásom kiegészíti Kis magyar őstörténeti összegzés című esszémben leírtakat, beleolvasztva a székelység történetét is. A székelyek első okleveles említése 1116-ból maradt fenn, akkor a Magyar Királyság nyugati gyepűi mentén éltek. Az erdélyi székely helységnevek és a nyugat-magyarországi…

„Szétszórni csak azt lehet, ami korábban együtt volt” – Valóban így van ez? Ebből indul ki a nyelvrokonság tudományos meghatározása is. Közös őstől kell származni! Ha nincs közös ős, nem lehet nyelvrokonság? Zsirai Miklós szerint őshazának azt a területet tekintjük, ahol az alapnyelvet beszélő…