Felhasznált irodalom

Dr. Török Tibor genetikus (SZTE Genetikai Tanszék) 2022-23-as előadásai, interjúi:

A honfoglaló magyarok eredete a genetikai, nyelvészeti és régészeti adatok tükrében. 2023. (Video, Török, 2023)

Mit árulnak el a genomelemzések a honfoglalók származásáról? 2022. dec. (Video, Török, 2022.)

Magyar őstörténet: mindenkinek igaza volt – Honi felderítés. Videó. PS Honi felderítés 2023-11-22. Vésey Kovács László interjúja. (Török, PS, 2023.)

The genetic origin of Huns, Avars, and conquering Hungarians. Current Biology 2022. Authors: Zoltán Maróti,et al. (CB 2022)

Pusztay János: A magyar nyelv eredetéről. Vasi Szemle, 2010. 1-6 szám.

Török T. előadásainak képei:

1. Kép. Török, 2023

2. Kép. Török, 2022

3. Kép. Török, 2023

4. Kép. Török, 2023.

5. Kép. Török, 2022.

6. Kép. Török, 2023.

7. Kép. Török, 2023

8. Kép. Figure 11. A new family tree for the Uralic languages with localization and approximate dates for branching, based on Jaakko Häkkinen’s linguistic analysis and the present correlation with archaeology

Asko Parpola: Formation of the Indo-European and Uralic (Finno-Ugric) language families in the light of archaeology.Helsinki, 2012. 169.

Tudjuk, hogy a genetikai és archeológiai vizsgálatok nem adnak információt az írásbeliség előtti népek nyelvéről. A segítségükkel kialakított korszakolások, területmeghatározások -- megfelelő hibahatárral – elfogadhatók.

A nyelvészet a szabályos hangváltozások és a nyelvtipológia segítségével felállított egy nyelvrokonsági, nyelvfejlődési időrendi rendszert és ezek összehasonlítása alapján valószínűsítette a leánynyelvek (szétválások) kialakulásának idejét, kiindulva a rekonstruált alapnyelvekből.

A magyar nyelv kialakulása szempontjából fontos obi-ugor szétválást a nyelvészek az I. évezred elejére-közepére teszik. A legfrissebb genetikai elemzések szerint (amit Török T. is használ) ez i.e. 800-400 között történhetett. A genetikai, régészeti, és nyelvész eredmények ilyen egybeesése alapján tehette meg Török Tibor az alábbi kijelentéseit:

1. A nyelvészetileg rekonstruált „alap ugor nyelvet” a genetikailag rekonstruált „proto-ugor” ősnép beszélhette.
2. A honfoglaló magyarok mag népessége finnugor származású volt.

(T. T. :A honfoglaló magyarok eredete a genetikai, nyelvészeti és régészeti adatok tükrében. 2023.) 

Valóban ez jön ki a genetikai előzményekből?

Nézzük végig a fentebb felsorolt térképeket abból a szempontból, hogy ezekben a kultúrákban milyen nyelvet beszélhettek. Ezekre, Török a 2023-as előadásában Grünthal et al.-ra és Parpolára hivatkozva megadja a számításba vehető fontosabb területek (kultúrák) feltételezett nyelvét.  

Kezdjük az elején! (Az itt szereplő állításaim természetesen nem bizonyíthatók, de szerintem el se vethetők, mivel ezek eredendően nem bizonyíthatók, minden más állítás is csak logikai feltételezés.)

Bronzkori, és azt megelőző kultúrák (1-3 térképek, ie. 2200-1250)

Ez a korszak a 4200 BP éghajlati jelenség és a Szejma-Torino fenomén ideje.

Mindkettőben közös, hogy a déli, iráni népek fő szerepet kapnak benne. A kiszáradás alapvetően őket érintette, Eurázsia északi részeit nem. A Szejma-Turbino elnevezésű régészeti kultúra hordozói a tőlük délre élő indoiráni népektől megtanulták a bronzöntést és a helyi rézérc valamint a behozott ón felhasználásával saját fémművességet hoztak létre. Termékeikkel kereskedtek is.

„A magyarok nem nomádok, hanem fémművesek, bronzművesek voltak” – állítja Török Tibor 2023-ban. (Magyar őstörténet: mindenkinek igaza volt – Honi felderítés. Videó. PS Honi felderítés 2023-11-22. Vésey Kovács László interjúja) „23:55 Kérdés: Nem is halász-vadász? Török: Nem. Ezt a legutóbbi nyelvészeti cikkből lehet valószínűsíteni. Riporter: A fémet nem lehet megenni! Török: Igen, de ők kereskedőkké és fémművesekké váltak, szimbiózisban a helyi lakossággal. Az ónt az Altáj vidékről vitték, ez volt az összekötő kapocs. A legerősebb csoportok mindig az erdős sztyeppét próbálták meg uralni.” Ez teljesen összhangban van a ST jelenséggel.

A késő Bronzkorra Mongólia közepéig az egész sztyeppe egységes génösszetételű, europid népesség lesz. Ez a vaskorra fokozatosan keveredik iráni és szibériai népességgel. (2. térkép)

Ennek az egységes genetikáju népességnek, amely nyugatról lakta be ezt a KM-től az Altájig nyúló területet (Megjegyzés: a Vaskort követően a génáramlás megfordul, és Ázsia felől Európa irányába történik a legtöbb népesség mozgás. Lásd: 5. térképen) kellett egy (vagy több) közvetítő nyelvének lenni, természetesen a többnyelvűség keretei között. Hogy a kedvező, hegyekkel körülvett, folyókkal szabdalt, viszonylag kellemes éghajlatú Hakasz-minuszinszki-medencében, amely az ősi dél-szibériai civilizációk egyik fontos központja volt, milyen nyelvet beszéltek? Nem tudjuk. De a bronzkorban különösen fontossá tették ezt a helyet a gazdag réz-, vas- és más ásványi lelőhelyek. Itt ősi temetkezési helyek vannak, régészeti lelőhelyek sokaságát tárták fel, a sírokból a bronzkori karaszuk-kultúra (i. e. 1500–800) leletei kerültek elő. (4. térkép).

Az 1. térképhez Török ezt a szöveget mellékeli: „Grünthal et al. 2022: A Proto-Uráli nyelvek képviselői a Minuszinszki medencéből gyorsan terjedtek nyugat felé a Seima-Turbino régészeti kultúrával. A folyók mentén telepedtek le, az erdőzóna déli határán. (ST fenomén ie. 2300-1700).”

Hogy kik voltak ezek a „proto-urálinak” elnevezett népek, nem tudjuk, csak annyit, ami az előzőekben kiderült, hogy sztyeppei, egységes europid emberek voltak, és ahogyan Török kék színnel jelölt mai számi, finn, mordvin, mari, permi, magyar, manysi, hanti, szamojéd nyelveket beszélők ősei lehettek. De hogy hogyan tettek szert erre a ma „finnugornak” elnevezett nyelvre – erről még semmi információnk nem lehet. Egy biztos: már a rézkorban, sőt azt megelőzően is kellett valamilyen nyelven beszélniük. Itt vissza kell mennünk a jégkorszak végéhez. Krantz és mások elképzelése szerint is, ennek a nyelvnek az alapjait Európában kell keresni. Szerintem kárpát-medencei expanzió történhetett, úgy ahogyan Wiik (WIIK, Kalevi: Az európai népek eredete. Budapest, 2008) megállapítja, hogy a mai európaiak őseinek 80%-a 40–28 ezer éve az aurignaci migrációval, illetve 28–20 ezer éve a gravette-i migrációval érkezett Európába. Szerinte a nagy jegesedések idején a térség déli részén három menedékben húzódhatott meg: az ibériaiban, a balkániban és az ukrajnaiban. E három menedékből rajzottak ki a jég végleges visszahúzódását követően az Európa ősi etnikai és nyelvi térképét alakító népek. (Pusztay János: A magyar nyelv eredetéről. Vasi Szemle, 2010. 1-6 szám). Szerintem jobb menedék volt a Kárpát-medencében, mint Ukrajnában akárhol, hiszen a magyar Alföldön tízezer számra találhatók az ún. kunhalmok. Lásd: Image: Kalevi Wiik, Who are the Finns?, Festschrift in honour of Fred Karlsson, SKY 2006: 19, supplement. p. 97-108. Wiik ”Gyökér” mozgalmának alapelvei:

• Az uráli nép végső eredetét messze vissza kellett helyezni – legalábbis az utolsó jégkorszak végére, Kr.e. 10.000 körül.
• Az eredeti „haza” egy nagyon tág zóna volt Közép- és Észak-Európában, a távolodó jéghatár mentén.

A Duna-vidéki vonaldíszes kultúra hagyományait őrzők a zsinegdíszesek elődeinek számítottak Kr.e. 2400-nál korábban. A zsinegdíszes kerámia kultúráját (Közép-Európában kb. Kr. e. 2900-2450/2350 kalibrált keltezés) harci baltás kultúrának vagy magában álló sírok kultúrájának is nevezik, egy jelentős európai régészeti horizont, amely a késő újkőkorszakban kezdődik, a rézkorban virágzik és a korai bronzkorban éri el csúcspontját. (wikipédia). Török 2. térképén már csak a Nagyrév, Vatya, Maros ie. 2300-1500 kultúrák vannak feltüntetve. De itt látható sárga nyilakkal a lehetséges útvonal Közép-Európából egészen a Minuszinszki Medencéig! Tehát feltételezhető, (legalább is nem elhanyagolható), hogy a Grünthal által protourálinak (PU) nevezett nyelv egyik ága KM-i származású! Jelöljük ezt a nyelvet PU_KM –el. Viszont a cserkaszkuli régészeti hagyatéka szorosan kapcsolódik a Seima-Turbino jelenséghez, és az Andronovo horizont Fjodorovo ágának terjedéséhez – olvashatjuk a 3. térképen: „Cherkaskul: proto-Ugro-Szamojéd?” (A középső Bronzkor régészeti kultúrái. ie.1750-1250). Legyen ez nálam PU_Ch, amely erős proto Indo-Iráni nyelvi hatás alatt lehetett. (Srubnaja-Andronovo). A Szrubnaja-Andronovo (Sztyeppe MLBA) egységes genetikai összetételű. (A cserkaszkuli kultúra késő bronzkori régészeti kultúra az i. e. 18–14. században az andronovói kultúra kultúrköréből, az ún. „andronovószerű” kultúrák közül, amelyek az andronovói kultúra népének „gyarmatosítását” jelzik. wikipédia)

Így a finnugornak (FU) elnevezett nyelv elképzelhetően PU₁ + PU_KM + PU_Ch összetételű volt, ahol PU₁ eredete nem ismert. A Parpolaféle nyelvtörténet szerint a késő proto-uráli nyelv háromkomponensű és három területen alakult ki: Nyugat- (a felső Volga-Káma vidéken)-, Közép-, és Kelet- (Baskíria & Közép- & Dél-Urál) uráli.

Csak megjegyzem, ez semmiben nem mond ellent a Török által ismertetett genetikai tényekkel. Nézzük tovább:

4. Térkép. A késő Bronzkor régészeti kultúrái. ie. 1250-750

A FU nyelvek szétválása. Leválik a Textil Ware: proto-finn, proto számi; Ananyino: proto-permi; Mezhovska, Suzgun: proto-ugor; Irmen: proto-ugor (hanti); Karasuk: proto-szamojéd? Közben a Mezsovszkaja kultúrához hozzácsapódig egy paleoszibériai csoport ami itt Lozva-Atlym LBA-nak van jelölve. „A Lozva-Atlym régészeti kultúra tagjai keveredtek a Mezsovszkaja kultúra népességével. Ez térben és időben jól megfelel a genetikailag kimutatott Mezsovszkaja, proto-Nganasan keveredésnek.” Lásd a Current Biology 2022-es cikkében, 2. ábra. (The genetic origin of Huns, Avars, and conquering Hungarians. Authors: Zoltán Maróti,et al. Figure 7. Summary map). Itt az (A) kép azt állítja, hogy a „proto-ugor népek a mezsovszkaja és a nganaszan népek keveredéséből jöttek létre a késő bronzkorban.

Megjegyzem, hogy szerintem, a fent elmondottak alapján, ezeknek a FU nyelveknek nem egy közös alapnyelve (Proto-Uralic=PU) volt, hanem egy olyan nyelvcsalád. amelyben egy KM eredetű ismeretlen nyelv (PU_KM), egy proto-indoiránival átitatott nyelvjárás (PU_Ch), és egy a Minuszinszki-medence környéki helyi nyelvjárás (PU1) volt az alkotója. Én ezt egy több gyökerű, a nyelvszövetséghez hasonló formátumú alapnyelvcsaládnak képzelem el. (Parpolánál, helyi elrendezésben: Late Proto Uralik=Proto West Uralic + Proto Central Uralic + Proto East Uralic). Nálam az osztályozás eredet szerinti.

 Térkép. A korai Vaskor régészeti kultúrái. ie. 750-250.

A manysik leválnak és északra húzódnak. Az ie. 8. század elejétől a szkíta-szaka és szarmata nomádok rátelepedtek a Mezsovszkaja utód Itkul kultúrára, és fokozatosan irányításuk alá vonták azokat. Az Irmen kultúrával is ugyanez történt. Gamayun-Itkul, Suzgun nyelve: proto-Ugor, az Irmen: proto-ugor (hanti). Mindez megfelel az ismert nyelvi családfa ábrázolások ős-magyar és ős obi-ugor nyelvi szétválásoknak. (Lásd pl. a Parpolaféle családfát).

5. Térkép. Vaskori előzmények az eurázsiai sztyeppém. ie. 1300-300.

Itt a génkészletek alakulása van bemutatva. Az európai-szibériai-iráni génkeveredések.

Konklúzió

Mindez másképp is történhetett!

A fentebb bemutatott genetikai és régészeti adatokból más nyelvtörténet is valószínűsíthető.

Czeglédi Katalin nyelvész véleményét osztom: „Nyelvünk szókészlete, grammatikája közös gyökerű a szkíta-hun utód népekével”. Azt írja: „Az uráli nyelvcsaládba sorolt nyelvekkel való kapcsolatoknak a fő oka, hogy a szkíta-hun típusú népek északi irányba vándorolva vitték a nyelvüket, a kultúrájukat és ott nyomot hagytak” (CK: A szkíta-hun nyelvek. 68. o.) Lásd az 5. Kép térképét. Ott a K >Ny irányú szkíta mozgás van ábrázolva. Az északi irány inkább az északi népekkel történt kontaktust jelzi, pl. a Kr. e. 2. században a hunok betörtek a minuszinszki völgykatlanba és a vele szomszédos területekre. (Majd elindultak Ny-ra. Lásd: az európai hunok történetét).

A saját nyelvtörténeti hipotézisem:

Az Urál-Altáji nyelvcsalád több gyökerű. Lásd: The agenetic relationship between languages (Bővített)

A magyar nyelv fejlődése lineárisan (és hipotetikusan) nyomon követhető Lásd: A magyar nyelv kialakulása

A CB 2022-es tanulmányban (Figure 7. Summary map) bemutatott genetikai néptörténet nyelvi vonatkozásait így látom: Lásd: Nyelvi és etnikai kapcsolatok szerepe a magyar őstörténetben