Nász a nyelvészetben
Násznagyok (Fotó: a családi albumból)
Nász szó eredete és jelentése. (WikiSzótár.hu)
nász (főnév)
- Átvitt értelemben: Szeretkezés; nemi egyesüléssel kapcsolatos nemi tevékenység.
- Népies: Házastársak egyikének apja a másik házastárs szülei számára.
- Régies: A házasságkötés egésze; az esküvő és a lakodalom együttvéve; menyegző.
Eredet [nász < ómagyar: nász < ősmagyar: nise, nese (nász, „odamenő”) < dravida: nasei (frigy, társulás)]
Magyar etimológiai szótár szerint:
nász – ‘menyegző, házasságkötés’: násznép, nászajándék, nászutazás; ‘párzás’: méhek nászrepülése; ‘‹irodalmi nyelven› szeretkezés’: Ma sem lesz nászunk (Ady); ‘gyermekünk apósa’: a lagzin a nászom mellett ültem. Bizonytalan eredetű szó. Talán a német Nestel (‘szalag, kötés’) ófelnémet nast előzményéből származik; a szóvégi t mint tárgyragnak érzett elem maradhatott el, akár a nyelvjárási damasz, furmin, jácin alakokban. Az egyeztetést támogatja, hogy a Nestel a házasságkötéssel kapcsolatos német szavakban és kifejezésekben is szerepel, pl. bajor-osztrák nestel-eid (ófelnémet nast-ait), azaz ‘a vőlegény esküje, amelyet a menyasszonynak tesz’.
Szláv nyelvekben a „szvat” szó fejezi ki ezt a fogalom-kört. De igazán nincs jó megfelelője magyar nyelvben. Általános jelentése: nem vérrokon, egy fontosabb barát, vendég, vő, vőfély, nász, násznagy. Tehát még a sógornál is tágabb jelentésű „rokon”. Olyan, „milyénk, de idegen”, vagy „hozzánk tartozó, közeli, de nem közülünk való”, fontos ember.
De mi köze ennek a nyelvészethez?
A nyelvek érintkezése, egybeolvadása tulajdonképpen egy „nyelvi nász”! Az így létrejövő új nyelveket neveztem el „szvató nyelveknek”, mert legjobban a szláv változat fejezi ki ezt, a tudományosan csak „nyelvrokoni” kapcsolatot. (Lásd: Agen nyelvrokonság )
Hogyan illeszkedik elméletem a mai tudományos eredményekhez? Ehhez Zoltán Maróti, Török Tibor et al. megjelent tanulmányait, a kapcsolódó ábráikat fogom az alábbiakban felhasználni. Előzetesen az 1.sz. ábrán bemutatom a ma finnugornak nevezett nyelvet beszélők földrajzi elhelyezkedését.
1. sz. ábra. Az uráli nyelvek mai elterjedése
A 2. ábrán a terület főbb hegyeit és a sztyeppe elnyúlását láthatjuk.
A 3-5. ábrán a régészeti kultúrák genetikai összefüggőségét mutatom be.
A képekkel azt szeretném igazolni, hogy a bronzkorban az Alpok-Altáj közötti terület „átjárható” volt, ami a kultúrák és a nyelvek szabad áramlását lehetővé tette. Az 5-6. ábrán azt láthatjuk, hogyan alakult ki a protougor népesség a genetikusok szerint
3. ábra. Bronzkori előzmények az eurázsiai sztyeppén
4.ábra. Dr. Török Tibor - Mit árulnak el a genomelemzések a honfoglalók származásáról. Előadás: 2022. dec. 8.
5. ábra. A CWC, a jamnaja és szintasta kultúrák kapcsolata a KM-el
A 3. és 5. ábrán megfigyelhetjük a Szintasta kultúra és környezetének kölcsönhatásait. Jól látszik a nyugati CWC, a déli BMAC és a Hövszgöl felől érkezők (tiszta észak-kelet ázsiaiak) hatása. Nem tudhatjuk, de feltételezhető, hogy a Szintasta kultúra nyelvezete valamilyen iráni többnyelvűség lehetett, amelybe agglutináló nyelvek is keveredtek. (Talán az ősmagyar nyelv egyes nyelvjárásainak itt lehetett a forrása).
2016-ban Török Tibor, a Szegedi Tudományegyetem genetikai tanszékének docense nyilatkozott a Magyar Idők riporterének, és többek között elmondta, hogy „a karosiakhoz a bronzkori Szintasta–Andronovo- és a vaskori Baraba-kultúra népessége hasonlít legjobban.” illetve „a mai Ukrajna és Kazahsztán területén feltárt vaskori szkíták, a dél-szibériai bronzkori szkíta Tagar–Tachtyk-kultúra és a bronzkori Jamnaja-kultúra népessége is szoros kapcsolatot mutat”. Szemléletesebben: „A karosiakhoz legközelebbi mai népességeket keresve a mi adataink négy területre mutatnak: a Kaukázus vidékére és a Közel-Keletre (grúzok, kurdok, perzsák, irakiak, szírek), Közép-Ázsiába (kazakok, üzbégek, tadzsikok, ujgurok, türkmének, azeriek, kirgizek, telengitek, törökök), az Ural-Volga-vidékre (udmurtok, tatárok, baskírok, kondai manysik) és a Kárpát-medencébe (székelyek, csángók)”. http://magyaridok.hu/lugas/kaukazusi-testverek-1189714/
Feltételezhető, hogy egy-egy kultúra kialakítói, értették egymás nyelvét. Ezen a szálon elindulva láthatjuk, hogy egyáltalán nincs szükség egy közös alapnyelvet beszélő népcsoportra. Sőt az is feltételezhető, hogy az érintkezési határokon u.n. lingua francak jöttek létre. Lásd:
Az i. e. 12. század és i. e. 8. század között a kimmerek uralták az eurázsiai sztyeppe Kárpátok és Kaukázus közötti részét. Hérodotosz a Fekete-tenger északi partvidékének legősibb népeként ír róluk. Valójában a görögök gyűjtőnévként alkalmazták ezt a nevet minden olyan népre, akik a szkíták előtt azon a térségen éltek. Hérodotosz elbeszélése szerint az i. e. 8. században a nomád szkíták dél felé kényszerítették őket. Ez a gerendavázas vagy szrubna kultúra területe, ami Kr.e. 1900-1200 között létezett és a Jamnaja, a Katakombás és a Poltavka kultúra utódja.
„Az eurázsiai sztyeppe urai évszázadokon, sőt évezredeken keresztül iráni nyelvű népek voltak. Később a sztyeppéről bevándorló – jóllehet a helyben talált magaskultúrák hordozóival összeolvadó – irániak uralma alá került Közép-Ázsia is és Belső-Ázsia egy része, olyannyira, hogy a görögök és rómaiak legrettegettebb ellenfeleivé váltak (1. kép). A sztyeppelakók több hullámban (a rézkor vége – bronzkor elejétől a mongol invázió koráig) eljutottak egészen a Duna völgyéig”. (Istvánovits Eszter ‒ Kulcsár Valéria „...aligha állhat nekik bármely csatarend ellent.” Egy elfelejtett nép, a szarmaták. Szeged 2018).
„A Mezhovskaya kultúra a helyi Szrubnaja-szerű ősök (kb. 74%) és további nganaszan-szerű (kb. 18%) és ókori észak-eurázsia (kb. 8%) keverékéből jött létre” – olvashatjuk a CB 2022-es tanulmányában.
A 6. ábrán a Current Biologyban leközölt négy (A_D) térképeken a protougor kortól (késő bronzkor) az avarok nyugatra vonulásáig (6. évszázadig) látható a magyarelődök egy részének elhelyezkedése, ill. vándorlása. Ezt megelőzően (643-431 körül) történt meg a manysik leválása és északra vonulása.
The genetic origin of Huns, Avars, and conquering Hungarians. Authors: Zoltán Maróti, Endre Neparáczki, Oszkár Schütz, ..., Szilárd Sándor Gál, Péter Tomka, Tibor Török. 11 July 2022.
6. sz. ábra. CB térképe. A protougorok kialakulása.
(A) Proto-Ugric peoples emerged from the admixture of Mezhovskaya and Nganasan populations in the late Bronze Age.
(B) (1) During the Iron Age Mansis separated and (2) Proto-Conquerors admixed with Early Sarmatians ca 643–431 BCE and (3) with pre-Huns ca 217–315 CE.
(C) By the 5th century, the Xiongnu-derived Hun Empire occupied Eastern Europe, incorporating its population, and the Rouran Khaganate emerged on the former Xiongnu territory.
(D) By the middle 6th century, the Avar Khaganate occupied the territory of the former Hun Empire, incorporating its populations. (4) By the 10th century, Conquerors associated with the remnants of both empires during their migration and within the Carpathian Basin.
Hogyan lehet ezt a folyamatot szemléltetni? Erre teszek kísérletet a 7. ábrámon.
Magyarázat
A magyar nyelv fejlődési ábráján az „Ural-altáji” megnevezés csak formális, követi a mainstream elnevezést. Valójában az Urál és az Altáj környékén a vaskorra kialakult nyelvcsoportokat értem a 4. ábra szerint. (Keverék génkészlet indokolja a több ágú nyelvcsoportokat.) Ezek egyik ága a magyar. (Lásd: 7. ábrán). Megszabadulva a nyelvrokonság mainstream definíciójától, (8. ábra), értelmezhetjük a 7. ábrán bemutatott nyelvi családfát. A szvató jelentését lásd a Szvato nyelvek link alatt.
7. ábra. A magyar nyelv fejlődése és elhelyezkedése a családfa ábrázoláson
Az altáji 1 és 2. alatt, azoknak az ótörök nyelveknek van hely, amelyek a magyar nyelvvel affinitást mutatnak. (Szakmai kidolgozásra vár). A szvató-uráli nyelvek alatt egy többgyökerű makro nyelvcsaládot értek, amelynek egyáltalán nincs szüksége (de megengedett) közös ősre.
A magyarral legtöbb hasonlatosságot mutató manysi nyelv (a feltételezésem szerint) a 8. ábrán „A”- val jelölt nyelv. Látható, hogy nem tartom „finnugornak” hiszen nincs közös ősük, de a magyarral „szvató” kapcsolatban van. Akkor milyen nyelv a manysi? Erre a manysi nyelv fejlődését bemutató rajzra lenne szükség, amit a nyelvészekre hagyok. Itt csak a lehetséges származásra adhatok választ.
8. ábra. A nem genetikus nyelvi rokonság bemutatása
Visszatérve tehát a 3, 4, 6-os ábrákhoz, az alapnyelve egy tiszta szibériai (nganaszan, hövszgöl stb.) nyelv lehetett, amely az Urál déli részén, Nyugat-szibériában találkozott a lovas-nomád, kora szarmata, Mezsovszkaja kultúra népével. Nem esett át nyelvcserén, csupán annyi jellegzetességet, szubsztrátumot vett át, ami elegendő ahhoz, hogy a 19-21. század nyelvészei rokonnak tekintsék. (feltételezett közös származással, elválásokkal, nyelvi rekonstrukciókkal).
A fentiek elfogadása esetén érthetővé válik, hogy antropológiailag miért vagyunk távol a hanti-manysi emberektől, és miért nem értünk egy kukkot sem a beszédükből, annak ellenére, hogy nyelvileg sok a hasonlóság közöttünk.
