Bevezetőként álljon itt egy általánosan elfogadott felosztás az uráli nyelvcsoportokra. (Lásd fent).
Valamint egy meghatározás a nyelvrokonságra:
De előbb tisztázzuk a rokonság fogalmát Róna-Tas András szerint: „A köznyelv a rokonságnak kétféle formáját ismeri. Van vérrokonság, vagyis a leszármazás közössége és van házasság révén szerzett rokon, akivel nem vérségi kötelék köt össze. A rokonság szót, ha nyelvrokonságról beszélünk, az elsőhöz hasonló értelemben használjuk”. És még egy:
A nyelvek genetikus rokonságát – a jól ismert -- „családfa” ábrán szokták szemléltetni. Ennek a lényege, hogy „nyelvrokonság akkor áll fenn, ha az egy közös ősi nyelvre vezethető vissza”. Kiegészítve, hogy „a rokon nyelvek összefüggését úgy írhatjuk le pontosabban, ha azt feltételezzük, hogy a nyelvi újítások a nyelvközösség egy pontján keletkeznek, és onnan hullámszerűen terjednek el a nyelvközösség területén”. (RTA: A nyelvrokonság ábrázolása).
A nyelvek kialakulását, és terjedését azonban lehet másképpen is feltételezni. Ehhez a nyelvrokonság tágabb értelmezése szükséges. A rokonság köznyelvi értelmezéséből kitűnik, hogy ehhez házasság kell. Nyelvek esetében azonban más okokat kell keresnünk, mert ott a házasság intézménye nehezen képzelhető el. Lehetnek ezek az okok hangtani, nyelvszerkezeti, szótani, vagy a nyelvészetben használt szabályos hangváltozások, vagy bármi, csak ne legyen genetikus. Az ilyen nyelvrokonságot hívhatjuk nem genetikusnak, vagy röviden agen nyelvrokonságnak. A nyelvek terjedésénél megkülönböztethetük un. monolitikus (amikor egy nyelv egy, az azt beszélők közösséghez kötődik) és a közvetítő szerepet is betöltő, un. linqua franca nyelvek típusát. Az első arra terjed, amerre a nép vándorol, a másik terjedhet diffúz módon is, mert használói különböző etnikai csoportok is lehetnek.
Miért van erre szükség?
A kérdés túl általános ezért most, csak és kizárólag, a magyar nyelv kialakulása szempontjából vizsgáljuk.
Semmi gond nem lenne a nyelvek „tudományos” csoportosításával, ha nem ütközne számtalanszor a nyelvet beszélők kapcsolatával. Ennek szétválasztása okozza a fő ellentmondást a finnugrisztika művelői és ellenzői között. „A nyelvrokonság, nem néprokonság”. Ez a megállapítás a 19. században még nem volt nyilvánvaló. A 20. századi régészeti és antropológiai vizsgálatok azonban igazolni látszottak ennek a tételnek a helyességét. A 21. században azonban, az archeogenetika megjelenésével, a távoli ősök területi beazonosításával új lehetőség nyílott a rekonstruált alapnyelvek feltételezett beszélőinek „rokonítására” a nyelvi családfa alapján, és ebből etnogenezist szerkeszteni a régészeti kultúrák felhasználásával. Az interdiszciplinaritásra hivatkozva igazolni próbálják a magyarok őshazájának és vándorlásának uráli őshaza>Levédia>Etelköz>KM elméletét. Ha viszont elismerjük és használjuk az empirikus tudományok eredményeit, de a nyelvrokonságot másképp közelítjük meg, akkor a magyar etnogenezis is másképpen fog kinézni. Próbáljuk meg!
Tehát a nyelvrokonságnak nem feltétele az alapnyelv megléte. A magyarságnak nem feltétele a közös származás, a közös nyelv.
Akkor, hogyan alakult a magyar etnogenezis, miből lett a magyar nyelv?
Mivel a válasz nem egyszerű és nem rövid, használom az eddigi tanulmányaimat, amelyeket a feltett linkek alapján ismerhet meg a tisztelt érdeklődő.
A magyarok etnogenezise
Kiegészített változat (I.)
Az igazi kettős honfoglalás (folytatás)
Kiegészített változat (II.)
Az igazi kettős honfoglalás – 2022-es szemmel
Egy MKI ismeretterjesztő TV műsor kapcsán
A puszta szerepe a magyar nyelv „honfoglalásában”
Kiegészített változat
Kis történeti összefoglaló
A ponto-kaszpi sztyeppe 9. századi története – a magyarok története
Egy alternatív megközelítés
Przemyśl -- Magyarország kapuja
Honfoglalás kori történetek (Kiegészített)
Kiegészített változat
A honfoglalás történetének bolgár kapcsolatai
Ahogy én látom (Kiegészített változat)
Voltak-e valóban fehér és fekete magyarok?
A korai magyarság története a középkor kezdetén
A magyarok vándorlása az Uráltól Etelközbe
A magyar nyelv kialakulása
Kiegészített
A nyelvi fejlődés mechanizmusa
A magyar nyelv eredetéről. (Zárszó)
Miért nem vagyunk szlávnyelvűek?
Kiegészített
Kiegészített változat
Mi volt előbb a hal, vagy a disznó?
A fenti esszékből az álláspontom kiolvasható. Természetesen a magyar őstörténettel és a magyar nyelv történetével több írásom is foglalkozik. Ezek a https://bilecz.blog.hu/ oldalon megtalálhatók.
