A magyarok őshazája

A magyarok őshazája


Korai magyar történelemkutatás helyzete 2021-ben

Egy tanulmány margójára

2021. július 07. - nakika

  2021-ben a Magyar Tudomány különszámában (III. A korai magyarok a történeti tudományok megvilágításában, című fejezetben) megjelent Türk Attila tanulmánya A régészet szerepe és eredményei a korai magyar történelem kutatásában címmel, amelyet átemelt a habilitációs disszertációjába is. (Az…

Tovább

Miért nem vagyunk szlávnyelvűek?

Kiegészített

   Felmerül a kérdés: Ha az avar birodalomban olyan sok szláv élt és volt egy szláv lingua francajuk, akkor miért nem a bolgárokhoz hasonlóan alakult a KM-ben is a nyelvi helyzet? Hiszen mindkét esetben egy teljesen idegennyelvű (legyen akár bolgár, türk, kazár, vagy magyar nyelvű) nép telepedett…

Tovább

Hol vannak a 9. századi "beolvasztók" KM-i sírjai?

Elmélkedés avarok késői tovább éleséről (kiegészített)

Az egyik őstörténeti fórumon találkoztam ezzel az „egyszerű” kérdéssel, amire a választ röviden megadni – nem is olyan egyszerű. A dolog pikantériája abban van, hogy ma már elfogadott az az álláspont, hogy a többség nyelve vált uralkodóvá a KM-ben a 10. századtól, és ez a többség nem Árpáddal jött…

Tovább

Egy laikus véleménye

Türk Attila a Mandinernek

     2020. június 22-én a Mandinerben megjelent Kovács Gergő nagyszerű riportja Türk Attilával. Az alábbiakban leírom néhány gondolatomat a riportban elhangzottakkal kapcsolatban. Egy szakmán kívül álló véleménye nem oszt, nem szoroz a témával kapcsolatban. Azt azért elmondom, hogy Türk Attiláék…

Tovább

Magyarok (egy részének) vándorlása a 9. század második felében

Ugor/ugra, mazsar helynevek, illetve „tarsolyos” régészeti lelőhelyek

  A          48.7052, 32.3211       Szpaszo-Mazsarovka   B          57.7856, 46.1949;      Veszelovo (tarsoly). A cseremiszföldi veszelovói tarsolylemez a honfoglaló magyarság régészeti hagyatékának egyik legközelebbi párhuzama.   C          54.4253, 33.5509       Ugrica   D         54.7776;…

Tovább

Hunok Valériában

Élet a hunok után

A rómaiak befolyása már i.e. IV-III. században megkezdődött a Dunántúlon, de az itt lakók ellenállása miatt csak Kr.u. 8-ban tudták a birodalomhoz csatolni (Octavianus Augustus), mint Pannóniát, a későbbi új Valéria tartományt. Traianus császár (53-117) felosztotta a tartományt Pannónia Superior…

Tovább

A magyar őstörténet háza

A magyarok őstörténetének koraközépkori részét úgy építettem fel, mint egy cölöpökön álló házat. Először felállítottam a négy tartópillért, majd felraktam a tetőszerkezetet, hogy annak védelmében folytathassam a falazat építését a kívánt használhatóság eléréséig. Mi is ez a négy tartó…

Tovább

Przemyśl -- Magyarország kapuja

Honfoglalás kori történetek (Kiegészített)

 Przemyśl (49.783333°, 22.766667°) a Monarchia legfontosabb erődítménye volt az első világháborúban.  Sokaknak talán csak a nagypapa, dédpapa meséiből, vagy Gyóni Géza: Csak egy éjszakára című verséből ismert. „ Csak egy éjszakára küldjétek el őket: Hosszú csahos nyelvvel…

Tovább

Kik voltak többen?

A honfoglalók nyelvéről

Az archeogenetikai magyar kutatásoknak köszönhetően hamarosan eldőlni látszik az a kérdés, hogy Árpád honfoglalói, vagy az itt lakók voltak-e többségben. De vajon ezzel megoldódik-e a magyar nyelv kialakulásának kérdése? Ha már fennmaradt ez a nyelv, akkor valamelyik csoportnak beszélnie kellett…

Tovább

A magyarok vándorlása az Uráltól Etelközbe

Kiegészített változat

   Az igazi kettős honfoglalás elmélete szerint az Etelközben egyesült magyar törzsek egy része az Urál-Volga környékéről érkezett. Mivel jelen írásomban a nyugatra vonulásuk útvonalát taglalom, nincs jelentősége annak, hogy a kiindulási pont az un. északi, vagy déli őshaza volt-e. Ami lényeges az…

Tovább
süti beállítások módosítása