A magyarok őshazája

A magyarok őshazája


Eppur si muove

Kiegészített változat

2020. február 26. - nakika

  Czeglédy Károly (1914 – 1996) magyar orientalista, nyelvész, történész 1943-ban még így írt: „A magyarok történetéről a IX. század előtti időkből írásos források nincsenek. A magyarság IX. századi története azonban arab és bizánci források alapján, legalább is fő mozzanataiban, világosan áll…

Tovább

Kik voltak többen?

A honfoglalók nyelvéről

Az archeogenetikai magyar kutatásoknak köszönhetően hamarosan eldőlni látszik az a kérdés, hogy Árpád honfoglalói, vagy az itt lakók voltak-e többségben. De vajon ezzel megoldódik-e a magyar nyelv kialakulásának kérdése? Ha már fennmaradt ez a nyelv, akkor valamelyik csoportnak beszélnie kellett…

Tovább

Vannak ma még finnugorok?

Válasz a Hová tűntek a finnugorok? - kérdésre

  Nyesten, a (majdnem) mindentudó Klíma "Zegernyei" László 2014-es írásából még nem tűnik ki, hogy mára már a nyelvészek is úgy gondolják, hogy finnugor etnikum nincs, csak finnugor nyelvet beszélő népcsoportok vannak. Pedig ezt még a „finnugorozó” oroszok is elfogadták. Lásd N. I. Jegorov írását,…

Tovább

A szlávok vándorlásáról (Kiegészített változat)

Egy tanulmány margójára

Mondják, hogy írásaimban csak azokat a krónikás „tényeket” veszem figyelembe, amelyek megfelelnek a magam alakította történeti képnek.  Ezt nem is tagadom.  Miért ne? Hiszen a „szakmabeliek” is ezt csinálják – csak nem vallják be! De vannak olyan tudományos értekezések, amelyek nagyon nem illenek az…

Tovább

A magyarok vándorlása az Uráltól Etelközbe

Kiegészített változat

   Az igazi kettős honfoglalás elmélete szerint az Etelközben egyesült magyar törzsek egy része az Urál-Volga környékéről érkezett. Mivel jelen írásomban a nyugatra vonulásuk útvonalát taglalom, nincs jelentősége annak, hogy a kiindulási pont az un. északi, vagy déli őshaza volt-e. Ami lényeges az…

Tovább

Hullatja levelét nyelvcsaládnak fája,

Lászlónak és Götznek, meglesz igazsága.

A napokban került a kezembe Gyóni Gábor történész, habilitált egyetemi docens könyve, A magyarság hajnalán. (MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Bp. 2019.). Gyóni, 2007-ben Jekatyerinburgban, az Uráli Állami Egyetemen védte meg doktori disszertációját, amely a korai magyar történet bizonyos…

Tovább

Miért nem segített senki az avaroknak?

A történelem megismétli önmagát?

A krónikákból, és a régészeti leletekből is tudjuk, hogy az Avar Birodalom a 9. század elején megsemmisült. Az utolsó tudósításokat Teodor kapkánról (qapγan) és Ábrahám kagánról a pápai levéltárban, illetve a frank Avar Tartományról szóló írásokban (annalesekben) találhatjuk. (Pl. Annales…

Tovább

A magyar nyelv eredetéről

Kiegészített

  Az alábbi írásommal szemben nem támasztok tudományos igényt. A célom nem ez, hiszen számtalan szakértői munkáról mára kiderült – pontosabban kiderítették –, hogy egyáltalán nem tudományos! Írott források hiányában a nyelvészek – a sajátjukon kívül – nem fogadnak el egyetlen genetikai,…

Tovább

A rómaiak kora az avarok bejöveteléig

Részlet a Jelek a Kárpátok körül c. könyvemből

 A rómaiak befolyása már i.e. III-IV. században megkezdődött, de az itt lakók ellenállása miatt csak Kr.u. 8-ban tudták a birodalomhoz csatolni (Octavianus Augustus), mint Pannóniát, a későbbi új Valéria tartományt. [1] Valeria a Duna mentén Altinumtól (Mohács) Ó Szőnyig terjedt, Nyugat felé hozzá…

Tovább

A hiány, mint adat

Ki volt Oleg előtt Kijev ura?

  A kora középkori történelmünk nem csak forrás-, de adathiányos is. Hogyan lehet, és egyáltalán lehet-e, a hiányból hitelesnek tűnő következtetéseket levonni?  Sokan tettek erre kísérletet. Legutóbb Berend Nóra történész – elsősorban a korabeli krónikákból hiányzó Koppány nevére hivatkozva –…

Tovább
süti beállítások módosítása