A magyarok őshazája

A magyarok őshazája


Vannak ma még finnugorok?

Válasz a Hová tűntek a finnugorok? - kérdésre

2020. február 16. - nakika

  Nyesten, a (majdnem) mindentudó Klíma "Zegernyei" László 2014-es írásából még nem tűnik ki, hogy mára már a nyelvészek is úgy gondolják, hogy finnugor etnikum nincs, csak finnugor nyelvet beszélő népcsoportok vannak. Pedig ezt még a „finnugorozó” oroszok is elfogadták. Lásd N. I. Jegorov írását,…

Tovább

A szlávok vándorlásáról (Kiegészített változat)

Egy tanulmány margójára

Mondják, hogy írásaimban csak azokat a krónikás „tényeket” veszem figyelembe, amelyek megfelelnek a magam alakította történeti képnek.  Ezt nem is tagadom.  Miért ne? Hiszen a „szakmabeliek” is ezt csinálják – csak nem vallják be! De vannak olyan tudományos értekezések, amelyek nagyon nem illenek az…

Tovább

A magyarok vándorlása az Uráltól Etelközbe

Kiegészített változat

   Az igazi kettős honfoglalás elmélete szerint az Etelközben egyesült magyar törzsek egy része az Urál-Volga környékéről érkezett. Mivel jelen írásomban a nyugatra vonulásuk útvonalát taglalom, nincs jelentősége annak, hogy a kiindulási pont az un. északi, vagy déli őshaza volt-e. Ami lényeges az…

Tovább

Hullatja levelét nyelvcsaládnak fája,

Lászlónak és Götznek, meglesz igazsága.

A napokban került a kezembe Gyóni Gábor történész, habilitált egyetemi docens könyve, A magyarság hajnalán. (MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Bp. 2019.). Gyóni, 2007-ben Jekatyerinburgban, az Uráli Állami Egyetemen védte meg doktori disszertációját, amely a korai magyar történet bizonyos…

Tovább

Miért nem segített senki az avaroknak?

A történelem megismétli önmagát?

A krónikákból, és a régészeti leletekből is tudjuk, hogy az Avar Birodalom a 9. század elején megsemmisült. Az utolsó tudósításokat Teodor kapkánról (qapγan) és Ábrahám kagánról a pápai levéltárban, illetve a frank Avar Tartományról szóló írásokban (annalesekben) találhatjuk. (Pl. Annales…

Tovább

Az Urál-vidéki és a pontusi ősmagyarok egyesülése Etelközben (Kiegészített)

Keleti magyarok nyomában. Hír értékelés.

Bármilyen hihetetlen és meglepő a 21. században azt állítani, hogy már Anonymus is tudott az uráli és a pontusi magyarok találkozásáról, én mégis úgy gondolom, hogy gesztájának írásakor ez egy vezérlő motívum lehetett számára. A legújabb magyar régészeti és az archeogenetikai kutatások eredményeit…

Tovább

A rómaiak kora az avarok bejöveteléig

Részlet a Jelek a Kárpátok körül c. könyvemből

 A rómaiak befolyása már i.e. III-IV. században megkezdődött, de az itt lakók ellenállása miatt csak Kr.u. 8-ban tudták a birodalomhoz csatolni (Octavianus Augustus), mint Pannóniát, a későbbi új Valéria tartományt. [1] Valeria a Duna mentén Altinumtól (Mohács) Ó Szőnyig terjedt, Nyugat felé hozzá…

Tovább

A hiány, mint adat

Ki volt Oleg előtt Kijev ura?

  A kora középkori történelmünk nem csak forrás-, de adathiányos is. Hogyan lehet, és egyáltalán lehet-e, a hiányból hitelesnek tűnő következtetéseket levonni?  Sokan tettek erre kísérletet. Legutóbb Berend Nóra történész – elsősorban a korabeli krónikákból hiányzó Koppány nevére hivatkozva –…

Tovább

Aszkold Úr és a magyarok

Etelközi történetek

 Hogy mi történt a 9. században a Dnyeper folyó környékén, nem tudja pontosan senki sem.  A korabeli, de inkább az évszázadokkal később készült írott források, a néma régészeti leletek, a flórkor és a mondavilág töredékei, nyelvi emlékek, újabban az archeogenetikai eredmények alapul szolgálnak a…

Tovább

Ami a krónikákban rejtve van

Vonultak a magyarok Kijev hegye mellett...

  A Nyesztor krónika magyar vonatkozásait tanulmányozva akadtam rá a következő, keveset vizsgált, magyarokra vonatkozó szövegrészre: „…сташа вежами; бѣша бо ходяще, яко и половци”. Ismert fordításban ez így hangzik: „sátrakat állítva úgy vándorolva, mint a Polovecek”. Természetesen a…

Tovább
süti beállítások módosítása