A magyarok őshazája

A magyarok őshazája


Fehérvárra vezető hadi út

Koppány birtokait adta András király a tihanyi kolostornak?

2022. február 13. - nakika

Az egyik legismertebb magyar nyelvemlékünk a Tihanyi Alapítólevél tartalmazza ezt a mondattöredéket, hogy:  „feheruuaru rea meneh hodu utu rea”.  Az eddig elfogadott álláspont szerint ez az út Székesfehérvár és a tolnai Kesztölc között húzódik. De ezt még senki nem bizonyította! Holub József és…

Tovább

Volt egyszer egy őshazánk

Kiegészített

„Él magyar, áll Buda még” – szól a régi mondás. De mióta él? Ez már fogas kérdés. Kit érdekel? – mondja a kívülálló. Minket, magyarokat viszont nagyon is érdekel.  Ősei mindenkinek éltek. De magyarok voltak e, a magyarok ősei? Ádám és Éva, biztosan nem. (Ezt csak az igazán szélsőséges alterek…

Tovább

Prekoncepció a magyar nyelvkutatásban

Egy vélemény kifejtése

Elöljáróban mindjárt elmondom, hogy nem vagyok nyelvész, ezért aki nyelvi kérdésekben csak a szakember véleményére kíváncsi – mindjárt abba is hagyhatja az olvasást. Ha viszont érdekli az is, hogy mit lát meg egy mai amatőr „nyelvész” abból az évszázados kínlódásból, amit a magyar nyelv eredetével…

Tovább

Koppány halála

  Koppány, a Képes krónika szerint Tar Zerind (latinul Calvus Zirind) fia volt, akinek származását nem ismerjük biztosan.   Hóman Bálint feltette, hogy Zerind Árpád fejedelem legidősebb fiának, Tarhosnak az ágából ered, s így Tevel fia és Tormás öccse lehetett. Eszerint Árpád legidősebb fiának,…

Tovább

Miért volt szőke András király?

  „Iste quidem rex Albus Andreas et Catholicus est vocatus”. (Chron. Hung. Comp. Saec. XIV, op.cit. c. 86. SSRH t. I. 344). Fehér Andrásnak és Katolikusnak nevezték I. Endre királyt.   Hogy miért? Ez talán valamilyen külső adottságra utal? „Albus nominatus est, eo quadcanus erat, quando…

Tovább

Az Árpád-ház nyomában

Gondolatok B. Szabó J. és Sudár B. történészek könyvének olvasása közben. (Bővített)

  A könyv 2021-ben jent meg, az Előszót Fodor Pál írta, február 25-én. Ennek a végén olvasható, hogy „Jó szívvel ajánlom mindenkinek, aki történelmünknek erről a csodálatos korszakáról nemcsak „kész” ismereteket akar kapni, de töprengésre vagy továbbgondolásra érdemes okfejtéseket és ötleteket…

Tovább

Kijev adóztatása

 Hányszor, és mikor vonultak a magyarok Kijev falai alatt? És vonultak-e egyáltalán?  Két – a magyar őstörténet szempontjából – fontos krónikás megemlékezés az alapja annak, hogy a magyarok 9-10. század eleji jelenlétét Kijevben feltételezzük: az egyik az 1200-as évekből (?) való,  Béla király…

Tovább

A ponto-kaszpi sztyeppe 9. századi története – a magyarok története

Egy alternatív megközelítés

Úgy tartják, hogy a magyar őstörténetkutatás 2010-től a paradigma váltás időszakát éli. Mint amatőr történész, nyelvész csak kívülről szemlélhetem az eseményeket, a megjelent irodalomra, szakcikkekre hivatkozva. Az eddigi ismereteim alapján, jómagam is írtam pár tanulmányt, esszét ebben a témában.…

Tovább

Kik azok az alterek?

  Az „alter” főnév általános jelentése: más. Természetesen általánosságban sok szinonim értelmezése van, attól függően, hogy igének, főnévnek, vagy melléknévnek használjuk e: változik, alakít, módosít; hasonmás, vk második énje, más húrokat pengető; változékony, változó, módosított, módosító,…

Tovább

Korai magyar történelemkutatás helyzete 2021-ben

Egy tanulmány margójára

  2021-ben a Magyar Tudomány különszámában (III. A korai magyarok a történeti tudományok megvilágításában, című fejezetben) megjelent Türk Attila tanulmánya A régészet szerepe és eredményei a korai magyar történelem kutatásában címmel, amelyet átemelt a habilitációs disszertációjába is. (Az…

Tovább
süti beállítások módosítása