A magyarok őshazája

A magyarok őshazája


Genetika és a magyarság, 2022

Kis történeti összefoglaló

2022. július 29. - nakika

A tudományos és a mindennapi közélet is élénk figyelemmel kíséri az MKI és a Szegedi Tudományegyetem kutatóinak munkásságát, és az eredményeiket igyekszik mindenki felhasználni, értelmezni a maga módján. Miként lehetséges ez? Lehet kétféle történelmet írni egy (vagy több) objektív vizsgálatból,…

Tovább

Nincs új a nap alatt

  A „magyarság” és a magyar nyelv kialakulása „örökzöld” téma, legalább is a magyarok körében. A humán tudományok művelői szeretnék maguknak kisajátítani az eredettel kapcsolatos „igazságot”. Mert azt csak az tudhatja és hírdetheti, akinek ez a „szakmája”! „Suszter maradjon a kaptafánál” – elv…

Tovább

„Kijött Szcítia földjéről…”

Ami nincs, azt ne keresd!

  „Az Úr megtestesülésének nyolcszáznyolcvannegyedik esztendejében, amint az év szerint jegyzett krónikákban írva vagyon, a hét fejedelmi személy, akit hétmagyarnak hívnak, kijött Szcítia földjéről nyugat felé. Közöttük kijött Álmos vezér, a Mágóg király nemzetségéből való Ügyek fia, jó emlékezetű…

Tovább

Fehérvárra vezető hadi út

Koppány birtokait adta András király a tihanyi kolostornak?

Az egyik legismertebb magyar nyelvemlékünk a Tihanyi Alapítólevél tartalmazza ezt a mondattöredéket, hogy:  „feheruuaru rea meneh hodu utu rea”.  Az eddig elfogadott álláspont szerint ez az út Székesfehérvár és a tolnai Kesztölc között húzódik. De ezt még senki nem bizonyította! Holub József és…

Tovább

Volt egyszer egy őshazánk

Kiegészített

„Él magyar, áll Buda még” – szól a régi mondás. De mióta él? Ez már fogas kérdés. Kit érdekel? – mondja a kívülálló. Minket, magyarokat viszont nagyon is érdekel.  Ősei mindenkinek éltek. De magyarok voltak e, a magyarok ősei? Ádám és Éva, biztosan nem. (Ezt csak az igazán szélsőséges alterek…

Tovább

Prekoncepció a magyar nyelvkutatásban

Egy vélemény kifejtése

Elöljáróban mindjárt elmondom, hogy nem vagyok nyelvész, ezért aki nyelvi kérdésekben csak a szakember véleményére kíváncsi – mindjárt abba is hagyhatja az olvasást. Ha viszont érdekli az is, hogy mit lát meg egy mai amatőr „nyelvész” abból az évszázados kínlódásból, amit a magyar nyelv eredetével…

Tovább

Vegyes, vagy kolloid nyelvűség

A kolloidok olyan többkomponensű rendszerek, amelyekben igen apró méretű szemcsék vannak oldva, elkeverve, eloszlatva, diszpergálva. A kolloid kifejezés tehát nem anyagfajtát jelölő, hanem az anyag állapotát leíró fogalom. Hogy a nyelvészetben nem használják ezt a kifejezést, talán annak…

Tovább

A ponto-kaszpi sztyeppe 9. századi története – a magyarok története

Egy alternatív megközelítés

Úgy tartják, hogy a magyar őstörténetkutatás 2010-től a paradigma váltás időszakát éli. Mint amatőr történész, nyelvész csak kívülről szemlélhetem az eseményeket, a megjelent irodalomra, szakcikkekre hivatkozva. Az eddigi ismereteim alapján, jómagam is írtam pár tanulmányt, esszét ebben a témában.…

Tovább

Kik azok az alterek?

  Az „alter” főnév általános jelentése: más. Természetesen általánosságban sok szinonim értelmezése van, attól függően, hogy igének, főnévnek, vagy melléknévnek használjuk e: változik, alakít, módosít; hasonmás, vk második énje, más húrokat pengető; változékony, változó, módosított, módosító,…

Tovább

Miért nem vagyunk szlávnyelvűek?

Kiegészített

   Felmerül a kérdés: Ha az avar birodalomban olyan sok szláv élt és volt egy szláv lingua francajuk, akkor miért nem a bolgárokhoz hasonlóan alakult a KM-ben is a nyelvi helyzet? Hiszen mindkét esetben egy teljesen idegennyelvű (legyen akár bolgár, türk, kazár, vagy magyar nyelvű) nép telepedett…

Tovább
süti beállítások módosítása