A magyarok őshazája

A magyarok őshazája


Miért volt szőke András király?

2021. szeptember 14. - nakika

  „Iste quidem rex Albus Andreas et Catholicus est vocatus”. (Chron. Hung. Comp. Saec. XIV, op.cit. c. 86. SSRH t. I. 344). Fehér Andrásnak és Katolikusnak nevezték I. Endre királyt.   Hogy miért? Ez talán valamilyen külső adottságra utal? „Albus nominatus est, eo quadcanus erat, quando…

Tovább

Az Árpád-ház nyomában

Gondolatok B. Szabó J. és Sudár B. történészek könyvének olvasása közben. (Bővített)

  A könyv 2021-ben jent meg, az Előszót Fodor Pál írta, február 25-én. Ennek a végén olvasható, hogy „Jó szívvel ajánlom mindenkinek, aki történelmünknek erről a csodálatos korszakáról nemcsak „kész” ismereteket akar kapni, de töprengésre vagy továbbgondolásra érdemes okfejtéseket és ötleteket…

Tovább

Kijev adóztatása

 Hányszor, és mikor vonultak a magyarok Kijev falai alatt? És vonultak-e egyáltalán?  Két – a magyar őstörténet szempontjából – fontos krónikás megemlékezés az alapja annak, hogy a magyarok 9-10. század eleji jelenlétét Kijevben feltételezzük: az egyik az 1200-as évekből (?) való,  Béla király…

Tovább

A ponto-kaszpi sztyeppe 9. századi története – a magyarok története

Egy alternatív megközelítés

Úgy tartják, hogy a magyar őstörténetkutatás 2010-től a paradigma váltás időszakát éli. Mint amatőr történész, nyelvész csak kívülről szemlélhetem az eseményeket, a megjelent irodalomra, szakcikkekre hivatkozva. Az eddigi ismereteim alapján, jómagam is írtam pár tanulmányt, esszét ebben a témában.…

Tovább

Kik azok az alterek?

  Az „alter” főnév általános jelentése: más. Természetesen általánosságban sok szinonim értelmezése van, attól függően, hogy igének, főnévnek, vagy melléknévnek használjuk e: változik, alakít, módosít; hasonmás, vk második énje, más húrokat pengető; változékony, változó, módosított, módosító,…

Tovább

Korai magyar történelemkutatás helyzete 2021-ben

Egy tanulmány margójára

  2021-ben a Magyar Tudomány különszámában (III. A korai magyarok a történeti tudományok megvilágításában, című fejezetben) megjelent Türk Attila tanulmánya A régészet szerepe és eredményei a korai magyar történelem kutatásában címmel, amelyet átemelt a habilitációs disszertációjába is. (Az…

Tovább

Az igazi kettős honfoglalás és a Hölbling-elmélet

 Hölbling Tamás történész 2010-ben adta ki A honfoglalás forráskritikája I. A külföldi kútfők és A honfoglalás forráskritikája II. A hazai kútfők című műveit.  „A letisztázott források segítségével (főleg a közös nevezőket keresi) pedig megrajzolja a honfoglalás pontosabb lefolyását. Az elmélet…

Tovább

A szlávok vándorlásáról

Egy tanulmány margójára

  Mondják, hogy írásaimban csak azokat a krónikás „tényeket” veszem figyelembe, amelyek megfelelnek a magam alakította történeti képnek.  Ezt nem is tagadom.  Miért ne? Hiszen a „szakmabeliek” is ezt csinálják – csak nem vallják be! De vannak olyan tudományos értekezések, amelyek nagyon nem illenek…

Tovább

Miért nem vagyunk szlávnyelvűek?

Kiegészített

   Felmerül a kérdés: Ha az avar birodalomban olyan sok szláv élt és volt egy szláv lingua francajuk, akkor miért nem a bolgárokhoz hasonlóan alakult a KM-ben is a nyelvi helyzet? Hiszen mindkét esetben egy teljesen idegennyelvű (legyen akár bolgár, türk, kazár, vagy magyar nyelvű) nép telepedett…

Tovább

Hol vannak a 9. századi "beolvasztók" KM-i sírjai?

Elmélkedés avarok késői tovább éleséről (kiegészített)

Az egyik őstörténeti fórumon találkoztam ezzel az „egyszerű” kérdéssel, amire a választ röviden megadni – nem is olyan egyszerű. A dolog pikantériája abban van, hogy ma már elfogadott az az álláspont, hogy a többség nyelve vált uralkodóvá a KM-ben a 10. századtól, és ez a többség nem Árpáddal jött…

Tovább
süti beállítások módosítása