A magyarok őshazája

A magyarok őshazája


Nincs új a nap alatt

2022. július 23. - nakika

  A „magyarság” és a magyar nyelv kialakulása „örökzöld” téma, legalább is a magyarok körében. A humán tudományok művelői szeretnék maguknak kisajátítani az eredettel kapcsolatos „igazságot”. Mert azt csak az tudhatja és hírdetheti, akinek ez a „szakmája”! „Suszter maradjon a kaptafánál” – elv…

Tovább

Az igazi kettős honfoglalás – 2022-es szemmel

Egy MKI ismeretterjesztő TV műsor kapcsán

  Eltelt jópár év azóta, hogy a magyar honfoglalásról kialakítottam a saját elképzelésemet. Ezeket a bloggomon tettem közzé, illetve az internetes oldalakon esetenként szóvá tettem. A lényeget el lehet olvasni az alábbi linkek megnyitásával: Az igazi kettős honfoglalás  Kiegészített változat (I.)…

Tovább

Termékeny bizonytalanság

A császár és Árpád népe könyvhöz

A magyarok „koratörténetében” elég sok a bizonytalanság. Aki ezt eddig nem tudta, elolvasván Bollók Ádám és B. Szabó János legújabb könyvét (A császár és Árpád népe, Bp. 2022), megbizonyosodhat erről.   De ez nem baj! Sőt, hasznunkra is lehet. Mert, aki azt állítja, hogy a magyaroknak a 8. századot…

Tovább

Etelköz és Levédia

Mint ahogyan már szó volt róla, Etelköz és Levédia határait – többek között – Dr. Bakay Kornél és Varga Géza is firtatta. (DR. BAKAY KORNÉL - VARGA GÉZA: Rabló, nomád hordák inváziója - avagy a kincses Kelet örököseinek honalapítása? ÍRÁSTÖRTÉNETI KUTATÓ INTÉZET. Budapest, 1997). Előjáróban el kell…

Tovább

„Kijött Szcítia földjéről…”

Ami nincs, azt ne keresd!

  „Az Úr megtestesülésének nyolcszáznyolcvannegyedik esztendejében, amint az év szerint jegyzett krónikákban írva vagyon, a hét fejedelmi személy, akit hétmagyarnak hívnak, kijött Szcítia földjéről nyugat felé. Közöttük kijött Álmos vezér, a Mágóg király nemzetségéből való Ügyek fia, jó emlékezetű…

Tovább

Fehérvárra vezető hadi út

Koppány birtokait adta András király a tihanyi kolostornak?

Az egyik legismertebb magyar nyelvemlékünk a Tihanyi Alapítólevél tartalmazza ezt a mondattöredéket, hogy:  „feheruuaru rea meneh hodu utu rea”.  Az eddig elfogadott álláspont szerint ez az út Székesfehérvár és a tolnai Kesztölc között húzódik. De ezt még senki nem bizonyította! Holub József és…

Tovább

Volt egyszer egy őshazánk

Kiegészített

„Él magyar, áll Buda még” – szól a régi mondás. De mióta él? Ez már fogas kérdés. Kit érdekel? – mondja a kívülálló. Minket, magyarokat viszont nagyon is érdekel.  Ősei mindenkinek éltek. De magyarok voltak e, a magyarok ősei? Ádám és Éva, biztosan nem. (Ezt csak az igazán szélsőséges alterek…

Tovább

Prekoncepció a magyar nyelvkutatásban

Egy vélemény kifejtése

Elöljáróban mindjárt elmondom, hogy nem vagyok nyelvész, ezért aki nyelvi kérdésekben csak a szakember véleményére kíváncsi – mindjárt abba is hagyhatja az olvasást. Ha viszont érdekli az is, hogy mit lát meg egy mai amatőr „nyelvész” abból az évszázados kínlódásból, amit a magyar nyelv eredetével…

Tovább

Vegyes, vagy kolloid nyelvűség

A kolloidok olyan többkomponensű rendszerek, amelyekben igen apró méretű szemcsék vannak oldva, elkeverve, eloszlatva, diszpergálva. A kolloid kifejezés tehát nem anyagfajtát jelölő, hanem az anyag állapotát leíró fogalom. Hogy a nyelvészetben nem használják ezt a kifejezést, talán annak…

Tovább

Koppány halála

  Koppány, a Képes krónika szerint Tar Zerind (latinul Calvus Zirind) fia volt, akinek származását nem ismerjük biztosan.   Hóman Bálint feltette, hogy Zerind Árpád fejedelem legidősebb fiának, Tarhosnak az ágából ered, s így Tevel fia és Tormás öccse lehetett. Eszerint Árpád legidősebb fiának,…

Tovább
süti beállítások módosítása